Vélemények feldolgozása, 2017 - feleletválasztás 1.

Nyomtatás

 

Kedves Kolléga!

 

Azt hiszem, nem túl nagy merészség kijelenteni, hogy egészen újszerű vállalásba fogtunk ez év őszén. 2017. szeptember 27-én levelet küldtem 728 kollégának, akik egyszer vagy többször hallgatói voltak az „Egy csónakban evezünk” Mesterpedagógusok Sonkádi Szabadegyetemének. A megkeresésben felkértem a kollégákat arra, hogy töltsenek ki egy online kérdőívet, amely 10 darab feleletválasztós kérdést tartalmaz. Azt reméltük, hogy az eddigi tapasztalataik alapján állást fognak foglalni abban, hogy mikor, kikkel és milyen tartalommal szervezzük meg 2018. évben a Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyetemét.

 

Meglepően sok, 287 megválaszolt kérdőívet rögzítettek kollégáink. Közülük 38 válaszhoz szöveges megjegyzést is illesztettek, melyekre az elmúlt három hétben tételesen választ adtam. Ezek a szöveges javaslatok, valamint a továbbiakban látható feleletek kiemelt jelentőséggel bírnak a Szabadegyetem történetében. A tényszerű válaszok alapján a szervezőkben máris kezd kirajzolódni, hogy milyen szerkezetű és szakmai tartalmú legyen a jövő évi program. A hallgatói javaslatok – melyek között akadt a szervezők számára is meglepetés - elfogadása, beépülése okoz majd némi változást, hoz újdonságot és erősít meg régi törekvéseket. Előre kijelenthető, hogy kevés kivétellel maximálisan egyet tudunk érteni a többségi javaslatokkal, de azért akad néhány magasabb pontszámot kapott válasz, amelyen azért erősen el kell gondolkodnunk.

 

Az alábbiakban a beérkezett válaszok arányait ismertetem, és mindegyikhez hosszabb-rövidebb megjegyzést fűzök. Nem az online kérdőíven látható kérdés-sorrendben közlöm a válaszokat. Ebben a tájékoztatóban – sorrendben - a kérdőív 4., 5., 6., 7. és 8. kérdéseinek feleletválasztás-összesítését kommentálom. Először szerepel a feltett kérdés, majd a feleletválasztások összesített eredménye számsorban és diagramon, majd azt követően a szervezői reagálás.

 

Hát tessék:

  

Koncentráljon-e valamelyik közneveléshez kötődő csoportra kiemelten a Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyeteme? (több válasz volt megjelölhető)”                                                                    

                                                                              

 

1.    igen, fordítson kiemelt figyelmet a mesterpedagógusokra: 163

 

2.    igen, fordítson kiemelt figyelmet az intézményvezetőkre: 68

 

3.    igen, fordítson kiemelt figyelmet a beosztott pedagógusokra: 36

 

4.    igen, fordítson kiemelt figyelmet a nevelő-és oktató munkát segítőkre: 14

 

5.    igen, fordítson kiemelt figyelmet a köznevelésben működő szakmai érdekcsoportokra: 20

 

6.    igen, fordítson kiemelt figyelmet a fenntartókra: 25

 

7.    nem, keressen egészséges egyensúlyt a közneveléshez kötődő csoportok vonatkozásában: 124

 

                                                                                                                                                                                                       

 

 

 

Ez az egyik eredmény, amelyre akkor utaltam, amikor leírtam: „a szervezők számára is meglepetés”. Persze örömteli, hiszen a program nem véletlenül viseli a nevében is a mesterpedagógusok szót, valamint az eredeti cél is az ő (mi) támogatásu(n)k volt. Legyen akkor újratervezés: vissza a gyökerekhez! Mindehhez a racionális érvet a válaszok szolgáltatták, hiszen toronymagasan vezet az a kívánalom, hogy a Szabadegyetem fordítson kiemelt figyelmet a mesterpedagógusokra. Rajtuk kívül 10 % feletti javaslattal az intézményvezetők és a beosztott pedagógusok bírnak. Azért ezeken túl az is figyelmeztető, hogy 124 jelölés az egészséges egyensúly megtartására ösztönöz. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek kiemelt figyelmet érdemlő – és elnyerő – csoportok.

 

Az első Szabadegyetem szellemét felidézve, de azzal nem azonos módon, ismételten külön figyelmet kapnak mesterpedagógus kollégáink. Előadáson abban az esetben, ha a feladatellátást illetően nagyobb horderejű jogszabályi változás következik be. A témaszigeteken azonban bővítjük a specialitásokra is kiterjedő, tapasztalatcserét támogató programokat.

 

Az intézményvezetői munka változó elvárásaira, gyakorlatára, az esetlegesen feltárható új lehetőségekre külön témaszigetet vagy témaszigeteket szervezünk. Olyan kreatív vezetőt, vezetőket kérünk fel, akik a mai elvárások, direktívák és korlátok mellett is alkotásként tudják gyakorolni a feladatellátást. A harmadikként a legtöbb szavazatot kapott csoport, a beosztott pedagógusok, mint kategória biztosan nem kap önálló témaszigetet. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények pedagógusai – függetlenül minden stallumtól – kivétel nélkül látnak el beosztott pedagógusok számára (is) rendelt feladatokat. Mindennapjukat a nevelőtestületben, a gyermekek és a tanulók között élik. Éppen ezért olyan – majd a későbbiekben bemutatandó – szakmai programelemeket valósítunk meg, amelyek általánosan szolgálják a pedagógusok szakmai fejlődését.

 

 

Jelenjenek-e meg legalább témaszigeti program szintjén egyes köznevelési alapfeladatok a Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyetemén? (több válasz volt megjelölhető)”                 

                                                                             

 

1.    igen, óvodai feladatellátással kapcsolatos témasziget szervezését kérem: 80

 

2.    igen, általános iskolai feladatellátással kapcsolatos témasziget szervezését kérem: 123

 

3.    igen, gimnáziumi feladatellátással kapcsolatos témasziget szervezését kérem: 59

 

4.    igen, szakképzési feladatellátással kapcsolatos témasziget szervezését kérem: 64

 

5.    igen, művészeti iskolai feladatellátással kapcsolatos témasziget szervezését kérem: 38

 

6.    igen, SNI gyermekek feladatellátásával kapcsolatos témasziget szervezését kérem: 87

 

7.    ne jelenjen meg külön egyetlen feladattípus sem: 47

 

 

 

 

 

Második válaszcsoport, második meglepetés. Utólag bevallom, ez a kérdés azért került fel a kérdőívre, mert már a második év óta folyamatosan növekszik a nyomás a szervezőkön az óvodapedagógusok részéről, hogy az ő feladatellátásuk külön elemként jelenhessen meg a programban. Kíváncsivá tett, hogy vajon tényleg ekkora-e az igény, majd a visszaérkező válaszok alapján folyamatosan alakuló eredmény láttán nem győztünk csodálkozni.

 

A számoktól függetlenül játszunk el azzal a gondolattal, hogy a köznevelési feladattípusok külön-külön, szervezett formában részesei lehetnek a Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyetemének. Ezzel a kiindulási ponttal kezdjük meg a beérkezett válaszok feldolgozását. Az, hogy az általános iskolai feladatellátás kapja a legtöbb jelölést, várható volt, sőt, érthető is. Az óvodai terület tulajdonképpen indokolttá tette azt az igényt, hogy önálló szerepet kapjon. Az igazi rácsodálkozást az váltotta ki, hogy az SNI gyermekek feladatellátásával kapcsolatos témaszigetre a második legtöbb javaslat érkezett. Persze, érthető ez a kollégák részéről – függetlenül attól, hogy melyik intézménytípusban dolgoznak -, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma, aránya, egyes intézményekben és területen ugrásszerűen növekszik, és a szakszerű ellátásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.

 

A beérkezett jelölések alapján tulajdonképpen az utolsó válasz lehetőségét kellene elvetnünk, vagyis azt, hogy ne jelenjen meg külön egyetlen feladattípus sem. Valószínűleg így lesz, méghozzá több okból. Először azért, mert az ilyen erősen megfogalmazott igényeket előbb utóbb illik figyelembe venni. „Előbb” nem tettük, most pedig eljött az „utóbb” ideje. Másodszor azért, mert fentebb jeleztük, hogy a beosztott pedagógusok feladatellátását majd különböző pedagógiai-szakmai tartalmak programba emelésével tudjuk – és akarjuk – támogatni. Ezt lesz terveink szerint az egyik.

 

  

Milyen arányban jelenjenek meg a Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyetemének szakmai programjában az előadások és a témaszigetek? (több válasz volt megjelölhető)”                                                                                                                                                                           

 

1.    az ismeretközlő előadások dominanciáját támogatom: 44

 

2.    a közös problémamegoldó, tapasztalatcserét nyújtó témaszigetek túlsúlyát várom: 67

 

3.    ismeretátadó és vitát generáló témaszigetek kiemelt szerepét javaslom:  69

 

4.    a köznevelés kiemelt szakpolitikusaival és fenntartóival való közvetlen konzultációt biztosító témaszigetek kiemelt szerepét javaslom: 90

 

5.    maradjon meg az utóbbi kettő évben tapasztalt egyensúly az előadások és a témaszigetek között: 155

 

 

 

 

 

Most képletesen vakarhatnám a fejem, és hajtogathatnám, hogy hűha. Ha pedig ezt és a következő kérdésre adott válaszokat egységben szemléljük, akkor pláne érezhetem, hogy az élet nem is olyan egyszerű. Mindegy, az ördöglakatnak is van megoldása, erre a probléma-halmazra is találunk megoldást.

 

Kezdjük azzal, ami a legkönnyebb. Messze a legtöbb javaslat arra érkezett, hogy maradjon meg a már kialakult egyensúly az előadások és a témaszigetek között. Ez lényegében azt jelentette, hogy teljes nap esetén 2-2 előadás és témaszigeti blokk szerepelt a programban, előadások esetében 4 óra tartamban, témaszigetekre pedig összesen 3-3,5 óra jutott. A többség javaslata számunkra maximálisan elfogadható, ezért változatlanul délelőtti (1-1) és délutáni (szintén 1-1) bontásban tervezzük az előadás és a témasziget blokkokat. A témaszigetek hosszát 1,5 órában határozzuk meg. Tapasztalataink szerint a hallgatói aktivitás nagyjából ennyi ideig várható el, ennél hosszabb idő alatt már csökken az érdeklődés. Az előadásokra jutó időkeret annyiban módosulhat, hogy a szigorú 2 óra helyett inkább 1,5-2 órában határozzuk meg, előre vetítve, hogy nem tekintjük kőbe vésettnek a 0,5 órás előadások erőltetését. Bizonyos témákban – főleg a szakmai jellegűekben – a 0,75-1 órás prezentációkat fogjuk preferálni. Az átszervezést indokolja az is, hogy kevesen szeretnék, ha dominánsan jelennének meg az ismeretközlő előadások.

 

Komoly polémiát jelent a témaszigetek tartalmára vonatkozó válaszok aránya. Kollégáink majdnem egyharmada – és ez a következő kérdésre adott, irányítók szerepére vonatkozó válaszok ismeretében érdekes – a témaszigeteken a köznevelés kiemelt szakpolitikusaival és fenntartóival való közvetlen konzultáció kiemelt szerepét javasolja. Ez a két éve bevezetett gyakorlat – „ami az előadásból kimaradt” – valóban nagy közönségkedvenc. Vezető tisztségviselők (EMMI, Oktatási Hivatal, KK) a témasziget sátrakban másfél órán keresztül meghallhatják a pedagógusok felvetéseit, kérdésekre válaszolnak, érvelnek és magyaráznak. Menekvés nincs, csak közvetlen konzultáció.

 

A közös problémamegoldó, tapasztalatcserét nyújtó témaszigetek túlsúlyát szeretné 67 válaszoló, amely 23 %-os keresettséget jelent. Szinte ugyanezt az arányt hozza a 69 fő által kiemeltnek javasolt ismeretátadó és vitát generáló témaszigetek megvalósítása. Előbbiek egyértelműen jól hasznosíthatók – egyéb szakterületek mellett - a mesterpedagógusi feladatellátást támogató témaszigeteken, míg az ismeretátadó és vitát generáló módszereket inkább a pedagógiai-szakmai tartalmakat feldolgozó témaszigeteken látjuk megvalósíthatóknak.

 

 

Milyen legyen a szakpolitikai irányítás, az állami intézményfenntartás és a mindennapi nevelés-oktatás gyakorlati megvalósítói és szakmai támogatói képviselői szerepének súlya?”                                                                                                      

                                                                              

 

1.    az elmúlt éveknek megfelelően az irányítás domináljon az előadásokban, és szerepeljen a témaszigetek mintegy 30-50 %-ban: 92

 

2. kapjon az irányítás nagyobb szerepet a témaszigeteken is: 13

 

3. az előadásokban jelenjenek meg nagyobb arányban a pedagógiai-szakmai témák: 26

 

4. a témaszigeteken dominánsan pedagógiai-szakmai témák szerepeljenek: 29

 

5. az előadásokon és a témaszigeteken egyaránt növekedjen a pedagógiai-szakmai témák súlya: 127

 

 

 

 

 

Már jeleztem, hogy az itt adott válaszokat helyenként érdemes együttesen kezelni a fenti javaslatokkal. Értem ezt főként az irányítás (szakpolitika, hivatali ügyek és fenntartás) jelenlétére, szerepére a Szabadegyetemen.

 

Kezdjük a legegyszerűbbel. Az 5 %-os támogatás nem elegendő ahhoz, hogy az irányítás nagyobb szerepet kapjon a témaszigeteken. Megtartjuk a fentebb nevezett konzultációs lehetőségeket a szakpolitika és a fenntartás megjelenő vezetőivel, de ennél többet csak akkor tervezünk be, ha a mesterpedagógusi feladatellátás esetleges változása ezt megkövetelné.

 

A válaszolók 32 %-a, lényegében egyharmada, azt szeretné, ha továbbra is dominálna az irányítás az előadásokon és 30-50 %-ban jelen lenne a témaszigeteken is. Ehhez legalább kettő feltételnek kellene teljesülnie. 1: a meghívottak jelenjenek is meg. 2: legyen elegendő mondanivalója az irányításnak. Az elmúlt két évben sajnos több szakpolitikai irányító az utolsó pillanatban mondta le a részvételt, nehéz helyzetbe hozva ezzel a szervezőket. Ezt szeretnénk a jövőben elkerülni. Továbbá megítélésem szerint közvetlenül az országgyűlési választásokat követően, 2018. nyár elején nem következik be nagy horderejű köznevelésre ható jogszabályi környezeti változás. Jósok ugyan nem vagyunk, de terveznünk kell, és terveink szerint az irányítás jelenléte – ha minimálisan is – csökkenni fog az előadásokon és a témaszigeteken egyaránt.

 

Ezzel egyébként szemmel láthatóan a többségi javaslat felé mozdulunk el. 44 %-os arányban érkezett javaslat arra, hogy az előadásokon és a témaszigeteken egyaránt kapjanak nagyobb szerepet a pedagógiai-szakmai témák. Ha ehhez hozzáveszem, hogy további 9 % javasolja ezt csak az előadásokra és újabb 10 % a témaszigetekre vonatkoztatva, ez már bizony minősített többség. Ergo: nem száműzzük az irányítást, mert nélküle nem lehetne több területen hiteles tájékoztatást biztosítani, de szerepét és jelenlétének volumenét az eddigi tapasztalatok alapján felülvizsgáljuk.

 

 

A Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyetemén a szakmai tartalmú témaszigetek vezetésében milyen pozíciókat betöltők érvényesüljenek? (több válasz volt megjelölhető)”                     

                                                                              

 

1. köznevelési szakértők: 197

 

2. oktatáskutatók: 127

 

3. pedagógiai-szakmai szolgáltatók munkatársai: 56

 

4. intézményvezetők és beosztott pedagógusok: 104

 

5. uniós projektek szakmai vezetői, szakértői: 107

 

6. társtudományok (pl. pszichológia, kommunikáció) szakemberei: 139

 

 

 

 

Vágjunk a közepébe. Mindenképpen szerepet kapnak – továbbra is, de dominánsabban – a szakmai tartalmú témaszigetek vezetésében a szakértő kollégák. Nem kizárólag azokra gondolok, akik szakértői igazolvánnyal rendelkeznek, hanem egyes területeken bizonyítottan szakember kollégáinkra. A második legtöbb ajánlást kapott csoport, a társtudományok képviselői, már az előző két Szabadegyetemen is megjelentek. Elég talán az egyik legsikeresebb előadónkat és témasziget vezetőnket, L. Stipkovits Erika pszichológust említenem. Reméljük, hogy jövőre is szerepet vállal a programban, újonnan felkérésre kerülő kollégáival együtt.

 

Az, hogy az oktatáskutatókat ilyen magas számban jelölték, meg is lepett és nem is. Az elmúlt évek – de mondhatnánk akár évtizedeket – időnként viharos párbeszédei, egymás mellett elbeszélései felkeltették a tömegek érdeklődését az oktatáskutatók nyilatkozatai, elemzései iránt. A gond igazából az, hogy nehéz valóban pártatlan – bár szinte mindegyikük annak vallja magát, mint tisztán szakmai alapon álló – oktatáskutatót a nyilvánosság elé csábítani. Teszünk egy kísérletet, tán kettőt is, de biztosat nem ígérhetek e területen.

 

Szinte azonos számú jelölést kaptak az intézményvezetők és beosztott pedagógusok, valamint az uniós projektek szakmai vezetői és szakértői. Projektek az első Szabadegyetemen kaptak kiemelten nagy teret – minden témasziget projektet képviselt -, azonban idén nem jelent meg egy sem. Ennek nem a véletlen, de nem is a szándékos távolságtartás az oka. Egyszerűen annyi történt, hogy az oktatásügyben jelentősnek mondható EFOP projektek még csak kezdeti stádiumban voltak. Amennyiben a projektek esetében tapasztalhatók érdemi, nyilvánossá tehető eredmények, akkor számításba vesszük megjelenésüket a programon. Intézményvezetők – és beosztott pedagógusok is – kaptak már nálunk feladatot 2016. és 2017. években. Hiteles és sikeres volt a szereplésük, ezért jövőre is minimum az eddigi arányok megtartásával bízunk rájuk témasziget vezetését.

 

Viszonylag könnyen – de nem könnyű szívvel - „lépünk túl” azon a lehetőségen, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltatók munkatársai vezessenek-e témaszigetet. A többihez képest kiugróan alacsony javaslat sajnos azt tükrözi, hogy a korábban magas presztízsű intézmény támogatottsága, fókuszba kerülése kissé háttérbe szorult.

 

  

Az első kérdéscsokorra érkezett válaszok ismertetése, azokra való reagálás ezzel lezárult. A figyelmes olvasó lelki szemei előtt mind tisztább a kép arról, hogy milyen is lesz a jövő évi program, és kikkel kívánjuk megvalósítani. Tájékoztató sorozatunknak már csak egy eleme van hátra, melyből – többek közt - ki fog derülni, hogy pontosan melyik napokon kerül megrendezésre a Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyeteme.

  

 

Községünk, közösségünk várja, visszavárja Önt.

  

 

Sonkád, 2017. november 10.

 

Üdvözlettel:

Iszák Tibor

polgármester