Vélemények feldolgozása, 2017 - szöveges javaslatok 1.

 

Kedves Kolléga!

  

Képzések, konferenciák zárásakor a szervezők a résztvevők véleményét kérik, többnyire előzetesen kinyomtatott kérdésekre adható válaszokkal. A Mesterpedagógusok Sonkádi Szabadegyeteme esetében mi minden esetben elhelyeztünk a nagysátorban egy vélemény-ládát, és abba bárki bármilyen papírra vetett javaslatot, megjegyzést elhelyezhetett. Kritikus, bíztató és elismerő sorok egyaránt megtalálhatók voltak. A javaslatokat, ötleteket külön örömmel fogadtuk, és sokukról elmondható, hogy felhasználásukkal alakítottuk a program szerkezetét és tartalmát.

Idén egy újszerű megoldással élünk, és előzetesen kérdezzük meg az érdeklődőktől, hogy milyen szervezésű, szerkezetű, tartalmú Szabadegyetemet szeretnének 2018-ban. Már a kérdőív kiküldése előtt eldöntöttük -és nem is titkoltuk-, hogy a beérkezett válaszok összesített eredményét és a szöveges javaslatokat változtatás nélkül, teljes egészében nyilvánosságra hozzuk. Valószínűleg ez is szokatlan – talán páratlan – eljárás.

A kérdőív kitölthetőségét három hétig biztosítottuk. A rendelkezésre álló adatbázis szerint a Mesterpedagógusok Sonkádi Szabadegyetemére az elmúlt három évben 728 kolléga regisztrált egyszer vagy többször. Mindenkit közvetlenül kerestünk meg egy levéllel, melyben együttműködésüket kértük. Piackutatók szerint a célzott keresések esetében általában 10-15 %-os válasz a megszokott. Mi ennél azért többen reménykedtünk, és kijelentettük, hogy örülnénk 250-300 válasznak. Összesen 287 kitöltött kérdőív került rögzítésre, ami 39 %-os visszajelzést jelent. Köszönjük.

A kérdőívek végén lehetőséget biztosítottunk szöveges vélemények megfogalmazására is. 38 kolléga élt a lehetőséggel.

Alábbiakban – tájékoztató sorozattal - elkezdjük a beérkezett vélemények, javaslatok bemutatását, és az azokra adott válaszaink ismertetését. A hozzánk küldött szövegeken nem változtattunk, legfeljebb az egyértelmű elütéseket javítottuk, illetve betűhiányt pótoltunk, valamint kettő esetben a megjegyzés alá írt teljes nevet monogramra változtattuk.

Előzetes ígéretünk szerint lesznek megjegyzések, amelyekre külön reagálunk, és lesznek olyanok is, amelyeket „csokorba szedve”, együttesen kezelünk és egy mindegyikre érvényes választ adunk.

 „Jó lenne, ha a fenntartói munkát is mélyebben megismerhetnék a pedagógusok, lehetőleg a fenntartó gyakorlati oldaláról. Így még közvetlenebb, harmonikusabb lehetne a közös munkavégzés.”

 

„A fenntartó és az intézményvezető kapcsolata.”

 

A fenntartói szerep kezdetektől megjelent a Szabadegyetem programjában, igaz ez alapvetően a legnagyobb állami intézményfenntartóra terjedt ki. Az idei évben már a Klebelsberg Központ teljes vezetése szerepet kapott nálunk. Az elnök – megszokott módon - előadást tartott, illetve ő és helyettesei is vezettek témaszigetet. Arra törekszünk, hogy ez jövőre is megismétlődjön. Ugyanakkor a javaslatok alapján vizionálni tudunk egy olyan témaszigetet is, ahol egy vagy kettő tankerületi vezető és azonos számú intézményvezető tart diskurzust a közös munka mindennapi gyakorlatáról, a kapcsolattartás kialakult formáiról, természetesen lehetőséget biztosítva a közönség kérdéseinek is.

 

„Talán szerencsés lenne megszólítani a Fenntartókon túl (Egyházi, alapítványi) az intézményeket érdemben segítő partnereket (Szülőket. Civil szervezeteket). 2. Nemzetközi kitekintés, hogyan csinálják mások, horizontális tanulás, tapasztalatok átadása.”

 

„Vezetők és pedagógusok mentálhigiénés támogatása, kiégésének megelőzése. Internetfüggőség, cyberbullying, megelőzése, áldozatok segítése. Fenntartók közötti együttműködés formái, lehetőségei.”

 Egy labdarúgót ma már fokozatosan – erről azért Albert Flórián mást is tudna mesélni – építenek be a csapatba, a politikusokat egész stábok „építik fel” – majd őrzik a felépítettséget - hosszú évek munkájával. Azért írom ezeket a példákat, mert a Mesterpedagógusok Sonkádi Szabadegyeteme – hiába van túl három „szemeszteren” – még mindig a felépítés, alakulás kezdeti stádiumában van. Ebben a szakaszban természetes módon kerülnek be a programba új témák – majd siker és tartós érdeklődés esetén be is épülnek -, illetve hagyunk el egyes programelemeket. Ugyanakkor arra is ügyelnünk kell, hogy a kínálatunk ne legyen túlzottan csapongó, inkább egymásra épülő, egymáshoz illeszkedő tartalmak struktúrája jelenjen meg.

Ennek szellemében nem tehetek ígéretet arra, hogy a fenti javaslatok sokszínűsége együtt bekerülhet a 2018. évi programba. Szervező kollégáimmal természetesen mindet ötletet megvizsgáljuk és – fenntartva a jogot, hogy nem mindegyik javaslat lesz programelem – kidolgozzuk, hogy milyen ütemezéssel lehetséges a megvalósításuk. Első körben azonban máris gondolkodunk a nemzetközi tapasztalatok és a pedagógusok mentálhigiénés támogatása, kiégésének megelőzése témák beépítésén.

 

 „Mindhárom szabadegyetemen részt vettem. Legkevésbé sikeres volt a második, ahol túl széles volt a résztvevői skála. A többséget kevésbéérdekelte a szakmai tartalom, és ennek több jelét adta. Véleményem szerint jó lenne hűnek lenni a névhez, (mesterpedagógusok). A tömeget mi, szakértők képviseljük, ugyanakkor helyzetünk is a legnehezebb, mert az átlag számára közömbös (sőt) területen kell topon lenni. Én szeretném, ha első sorban ebben kapnék segítséget. Szakmailag igényes, színvonalas előadások, melyek a látóteret tágítják. Ugyanakkor nagyon jó volt tavaly, hogy a témaszigeten szakmai vezetőkkel lehetett konzultálni. Mindnyájunknak hasznos beszélgetések voltak. Szívesen ismerkednék tovább Szatmár szépségeivel.

Szakmai problémafelvetésem a saját intézményen belüli szakértői léthez kapcsolódik. Mennyire van lehetőségünk szakértőnek és mesterpedagógusnak lenni? Az ehhez kapcsolódó HR tevékenységek. Mire használják az egyes intézmények szakértő pedagógusaikat? Ugyanakkor, ki a jó szakértő? Ezt ki mondja ki?”

 

A bejegyzés-blokk több témát is érint, de valójában egy központi kérdés köré építhető. Először is külön köszönet azért, mert hűséges hallgatója a Mesterpedagógusok Sonkádi Szabadegyetemének. A 2016. évi programon részvevők „skálája” valóban szélesebb volt, mint az azt megelőző vagy az idei, de mi természetesen nem használjuk a túlzott kifejezést. Első évben elsöprő többségben voltak a mesterpedagógusok, vezetők és beosztottak egyaránt. Tavaly már érdeklődőink között voltak nem mesterpedagógus intézményvezetők is, illetve nálunk tartotta első szakmai értekezleteit az új szervezetű és szerkezetű Klebelsberg Központ. Idén kisebb volt a fenntartói jelenlét, illetve teljes mértékben távol maradtak a nagyobb tanulói létszámú, érettségiztető intézmények képviselői.

A központi javaslat teljességgel jogos: vissza a gyökerekhez! Ugyanakkor ezt nem valósíthatjuk meg a nem mesterpedagógusi tématerületek túlzott rovására, ezért törekedni fogunk az egészséges egyensúlyra. Ezen belül az egymástól való tanulást preferáljuk, amit elsősorban a témaszigeteken valósítjuk meg. Természetesen nem maradnak el a szakpolitikai, szakmai irányítókkal való közvetlen konzultációk sem, hiszen ezek sikere három éve töretlen.

A mesterpedagógusi lét az intézményen belül, mint témajavaslat, véleményünk szerint önálló témaszigetként is megállná a helyét. Mindenképpen megvizsgáljuk a megvalósíthatóságát, és a legkisebb realitás esetén már biztosan programba vesszük. Itt azonban egy nagyon fontos megjegyzéssel kell élnem: jó témát jól csak kiváló témasziget vezetővel tudunk feldolgozni. Amikor azt említem, hogy valaminek a megvalósításán dolgozunk, az azt is jelenti, hogy a „produkciót” csak akkor valósítjuk meg, ha a személyi feltételek is rendelkezésre állnak. Olyan ez, mint a Mengyelejev-táblázat: tudjuk, hogy létezik az elem, de még nem fedezték fel. A Szabadegyetemen tudjuk, hogy létezik a téma, de még nincs meg hozzá a legjobb témasziget-vezető.

 

„Más: Ha valaki befizette a díjat, ám indokoltan távol maradt - és azt időben jelezte - az összeget vagy térítsék vissza, vagy számítsák be a következőévi díjba s erről kapjon értesítést!”

 

Ennek nem lett volna szabad megtörténni. Előfordulhat, hogy valaki már befizette a részvételi díjat és bármely ok miatt nem tud eljönni a Szabadegyetemre. Ha ezt időben jelezte, akkor a pénz visszajár, és kész. Nem vagyok híve annak, hogy számítsuk be a következő évi költségekbe, mert előfordulhat, hogy akkor nem jön létre Sonkád és a pedagógus kolléga találkozója.

Felkértem a pénzügyekkel foglalkozó kolléganőimet, hogy tekintsék át a befizetési dokumentációt és vessék össze a jelentéti ívvel, feltételezve, hogy idei esetről van szó. Ugyanakkor kérem a bejegyzés íróját, hogy a megoldást célzó kapcsolatfelvétel érdekében küldje el az adatait és elérhetőséget tartalmazó levelet az This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címre.

  

„Jelenjen meg a pedagógiai kultúra fejlesztése, mint téma.”

 

Ebben a válaszomban – és lesz még ilyen – türelmet kérek. Türelmet, mert a kérdőív feleletválasztó kérdései között – bár nem ennyire direkt módon – voksolni lehetett a témában, és a válaszokat mintegy három hét múlva ismertetem. Azzal együtt természetesen azt is, hogy azok hogyan hatnak ki a tervezett programra.

 

„Felsős napközi időkerete.”

 

Bevallom, ez volt az egyik felvetés, amely a legtöbb gondot okozta a szervezőknek. Számunkra ez a három szó sajnos nem ad elegendő támpontot arra, hogy pontosan milyen konkrét tartalmat hordoz a javaslat. Az általános iskola felső tagozatának napköziotthonos ellátásával kapcsolatos külön előadásban és/vagy témaszigetben nem gondolkodunk. Esetlegesen megjelenhet egy általános iskolai feladatellátáshoz kapcsolódó programelemen, vagy egy fenttartóval tervezett konzultációs témaszigeten.

  

„Több információ az éppen következő tanév változásairól.”

 

A köznevelés rendszerében várható változásokról – általában kifejezetten a következő tanév vonatkozásában – minden évben hangzott el tájékoztató valamelyik előadásban a szakpolitika képviselőjétől vagy delegáltjától. A teljesség igénye nélkül, ezek érintették: az intézményfenntartás gyakorlatát, az intézményvezetői feladatokat, az intézményi autonómiát és gazdálkodást, a mesterpedagógusok feladatellátását, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a Köznevelési Kerekasztal tevékenységét, a szakképzés változásait.

Biztos vagyok benne, hogy a 2018-2019. tanévre kevesebb változás várható, mint az elmúlt időszakban volt. Mindezzel együtt, természetesen mindent megteszünk, hogy e tárgykörben is kapjanak megfelelő tájékoztatást a résztvevők, illetve esetleg konzultálni is tudjanak róla.

  

„A szakképzés problémáival kapcsolatban, több előadás, témasziget legyen.”

 

A szakképzés, mint önálló oktatási alapfeladat az idei Szabadegyetemen jelent meg először. Csak egy előadás hangzott el e témakörben, és nem szándékainkon múlt, hogy nem valósult meg vele kapcsolatos témasziget. Pillanatnyilag úgy látjuk, hogy a szakképzési rendszer további átalakítása nincs napirenden, ezért ilyen jellegű megközelítésre nem kerül sor. Ugyanakkor az átalakulás folyamatának eddigi tapasztalatai, az elért eredmények értékelése előadás formájában elképzelhető. Arra, hogy témaszigeten várható-e a szakképzés – egy fenti válaszomban foglaltakhoz hasonlóan – néhény hét múlva fogok a tájékoztató sorozatban kitérni.

  

„Nem csak (szakmai és sorstársi) véleményem szerint, hanem társadalmi, gazdasági és politikai elvárás is, hogy jövő iskolája az inkluzív iskola (mindenki számára hozzáférhető iskola). Tehát a téma: JÖVŐ ISKOLÁJA - INKLUZÍV ISKOLA. Ebben a szervezésben tudok segíteni, ha érdekel a téma. Ez érdekében szükséges újabb társtudományok bevonása is, pl. ergonómia, az Egyetemes Tervezés (uniós direktíva), stb. Nem volt véletlen, hogy a NPK mai országos küldöttülésén ezt a kérdést feszegettem Csépe Valéria prof.asszonynak, aki ennek a fontosságát elismerte. De nem az ő területe, azért oktatásirányításban kell hogy ez a kérdés tudatosan helyet kapjon, ne csak néhány elhívatott szakember érdekeltsége, hiszen ez a társadalmi elvárás. Idei egyik témaszigeten, pedagógusképzés, ill. felsőoktatás témájában hozzászóltam, hogy ebben a képzésben ne legyen olyan hallgató, aki legalább jártasság szintjén nem ismeri a bevonandó társtudományokat. Hiszen az ilyen ismeretek elsajátításától elvárható, hogy leendő szakember ismerje meg pl. tudatos tanulás és tanítás környezet kialakításának lehetőségeit, tekintettel arra a pedagógusi törekvésre, hogy minden egyes gyerek és tanuló személyiségének, képességének és készségének megfelelően egyedi módon többet lehet belőlük kihozni. Vagy pl. szakképzés tanműhelyek környezeti kialakításának lehetőségeit, és még felsorolhatnám a köznevelési területek mindegyikét. Ezt a hozzászólásomat megtapsolta Sipos Imre miniszteri biztos, mint témafelelős és megkért engem, hogy írásban is küldjem el. Kb. ilyesmi történt Pölöskeiné hely. államtitkár asszonynál. Ezért nagyon örültem a sonkádi rendezvény sikerének, amely nem csak enyém, hanem mindenkié. Első kérdést illetően figyelembe ajánlom, hogy több szakmai szervezet is hagyományosan június végére tervezi saját szakmai konferenciáját, vagyis szerencsésebb időpont július első hétvége.”

 

A hozzászólás tartalmaz keretként egy-egy rövid felvetést, köztük egy hosszabban kifejtett javaslatot. Igyekszem legalább az első kettőre válaszolni. Az utolsó javaslatra azért nem reagálok, mert a tájékoztató sorozat végén válik ismertté, hogy melyik rendezési időpontot kérte a válaszolók többsége, és ez hogyan befolyásolja a szervezők álláspontját.

A megjegyzésben rögzítésre került, hogy az inkluzív iskola a jövő iskolája. Igen. Is. És a jelené. Is. Vitathatatlan, hogy az inkluzív iskolák kialakítása, elvárt szinvonalú működése nélkül nem oldhatók meg hosszú távon sem oktatási , sem általában társadalmi problémák. Ennek következtében a témának valamilyen formában meg kell jelennie egy szakmai tanácskozáson Sonkádon is. Ugyanakkor nem vitatható el az sem, hogy léteznek és létezni fognak olyan iskolák is, amelyek az önmagát társadalmi elitnek valló réteg gyermekeinek és nálunk élő külföldiek gyermekeinek nevelését-oktatását célozzák meg. Az inkluzió leginkább az állami és egyes egyházi és egyéb fenntartású iskolák jövőjét jelentheti.

A társtudományok kellő mélységű ismerete mindig is elvárt volt – vagy lett volna – a pedagógus kollégáktól, és ennek szinten tartása is fontos feladat a mai napig. Indokolja ezt az a tény(?) is, hogy nem tudhatjuk, hogy akár középtávon is fennmaradható-e – lásd például Finnországot – a tantárgyak jelenlegi struktúrája. Egyáltalán: létezhet-e még tantárgyakra alapozott pedagógiai rendszer a XXI. század második évtizedétől egy modern társadalomban?

Ugyanígy– egyetéertve - fontosnak tartom a tanulói és nevelő-oktatói környezet kialakításának kérdését. Ha megnézzük például a start up vállalkozások belső tereit, ergonómiáját és hangulatát, akkor kijelenthető: erre a témára ki kell térni Sonkádon.

  

„Feri atya előadása - (nagysátorban): https://www.youtube.com/watch?v=8L_zaV1cDD0”

 

Egy pillanatra kikerekedett a szemem, amikor megláttam a javaslatot. Azután azonnal azt gondoltam: ez egy nagyszerű javaslat. Pál Ferenccel (Feri atya) felvesszük a kapcsolatot, és mindent megteszünk, hogy hallgatóink találkozhassanak vele a Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyetemén.

 

Köszönet mindenkinek, aki javaslatát, véleményét eljuttatta hozzánk. Köszönet mindenkinek, aki időt szánt a fentiek elolvasására. Köszönet mindenkinek, aki elgondolkodik az olvasottakon.

 

Községünk, közösségünk várja, visszavárja Önt.

 

Sonkád, 2017. október 20.

 

Üdvözlettel:

Iszák Tibor

polgármester